Vlad Tepes, a Drakul�nak tekintett f�rfi�, 1428/29-ben, m�s forr�sok szerint 1431-ben sz�letett a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�hez tartoz� Erd�lyben. Ebben az id�ben apja, a havasalf�ldi uralkod�csal�db�l sz�rmaz� II. Vlad sz�m�zet�sben �lt itt. Az�rt Erd�ly ter�let�n �lt ekkoriban, mert ez d�lr�l hat�ros volt Havasalf�lddel, �s II. Vlad sz�m�zet�s�ben minden k�vet megmozgatott az�rt, hogy uralkod�k�nt t�rhessen vissza haz�j�ba. Erd�lyi tart�zkod�sa lehet�v� tette sz�m�ra, hogy sz�vets�get alak�tson ki az akkori magyar kir�llyal, Luxemburgi Zsigmonddal, �s �gy az � seg�ts�g�vel szabadulhasson meg riv�lis�t�l, az ebben az id�ben a havasalf�ldi vajda m�lt�s�g�t visel� I. Alexandrut�l. Segesv�r – ahol a t�rt�nelmi Drakula megsz�letett – az Erd�ly ter�let�re betelep�lt sz�sz keresked�k �s k�zm�vesek �ltal felvir�goztatott v�roska volt. Vlad Tepesnek Segesv�ron t�lt�tt gyermek�veir�l szinte semmit sem tudunk, felt�telezett �s ma is �ll� sz�l�h�za arra utal, hogy el�kel� sz�rmaz�sa ellen�re polg�ri k�rnyezetben n�tt fel. Az uralkod�sa alatt a polg�rs�ggal, �s azon bel�l is els�sorban a keresked�kkel szemben elk�vetett r�mtetteib�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy csal�dj�nak a sz�sz polg�rokkal val� egy�tt�l�se nem lehetett harmonikus.

 

 

Csal�di k�rnyezet�r�l annyit tudunk, hogy anyja egy erd�lyi nemes le�nya volt – akinek a neve nem maradt fenn –, �s a II. Vladdal k�t�tt h�zass�g�b�l h�rom fi�gyermek sz�letett. A legid�sebbet Mirce�nak h�vt�k, k�z�ps�nek sz�letett Vlad �s harmadiknak pedig a "sz�p" Radu. A gyerekek neveltet�s�t els�, Erd�lyben t�lt�tt �veikben anyjuk ir�ny�totta, �s az minden bizonnyal semmiben sem t�rt el a korabeli nemesifjak�it�l. II. Vladnak 1436-ban siker�lt visszaszereznie Havasalf�ld tr�nj�t, �s ekkor eg�sz csal�dja k�vette �t oda. Vlad �s testv�rei nevel�je ett�l kezdve egy olyan havasalf�ldi boj�r lett, aki r�szt vett a Luxemburgi Zsigmond magyar kir�ly �ltal 1396-ban ind�tott t�r�k�k elleni hadj�ratban, �s vit�z�l k�zd�tt a nik�polyi csat�ban is. T�le az ifj� Vlad elsaj�t�totta a kereszt�ny lovagok �letform�j�t, �s mindent megtanult, amit a h�bor�r�l akkoriban tudni lehetett �s kellett. Vlad feln�veked�s�nek id�szak�ban apja, II. Vlad tr�nja szinte �lland�an ingott, �s hatalm�t csak igen �gyes, lav�roz� politik�val tudta meg�rizni. �lland�an sz�nlelni volt k�nytelen az orsz�g�ra fennhat�s�gukat kiterjeszteni igyekv� magyarokkal �s t�r�k�kkel szemben, mialatt a hazai boj�rs�g is mindent megtett uralm�nak meggyeng�t�s��rt. II. Vlad hivatalosan a magyar uralkod�k vazallusa volt, r�ad�sul a S�rk�nyos-rend tagjak�nt elv�rt�k t�le, hogy minden erej�t megfesz�tve k�zdj�n a hitetlenek el�ret�r�se ellen. M�r II. Vlad apja, az �reg Mircea vajda k�nytelen volt a t�r�k�knek ad�t fizetni, �s k�s�bb II. Vladot is k�nyszer�ten�k erre, noha Magyarorsz�g vazallusak�nt erre nem lett volna k�telezhet�. Az �lland�an k�t t�z k�z�tt �rl�d� II. Vlad f�ggetlened�si t�rekv�sei gyakorlatilag lehetetlenn� v�ltak akkor, amikor Magyarorsz�gon Hunyadi J�nos kez�be ker�lt a katonai �s politikai hatalom, a T�r�k Birodalom pedig eg�szen a Dun�ig kitolta az �szaki hat�r�t, �s tov�bbi el�renyomul�suk is feltart�ztathatatlannak t�nt.

 

 

 

1442-ben a t�r�k�k hadj�ratot kezdem�nyeztek Magyarorsz�g ellen, �s seregeiknek siker�lt az Erd�ly k�zpontj�nak sz�m�t� Gyulafeh�rv�rig nyomulniuk. A fegyveres konfliktus kirobban�sakor II. Vlad igyekezett semleges maradni, �s egyik felet sem t�mogatni, hogy ne tekinthesse �t egyik f�l sem �rul�nak. Semlegess�g�vel azonban �ppen ennek az ellenkez�j�t �rte el, mert emiatt mind Hunyadi J�nos, mind pedig a t�r�k porta �rul�nak tartotta �t. A t�r�k hader� Gyulafeh�rv�r alatt cs�fos veres�get szenvedett Hunyadi J�nos sereg�t�l, �s �gy k�nytelen volt elhagyni Magyarorsz�g ter�let�t. A t�r�k�ket �ld�z�be vev� Hunyadi J�nos hamarosan bet�rt sereg�vel Havasalf�ldre �s el�zte tr�nj�r�l II. Vladot, hely�re pedig a magyar szempontb�l sokkal megb�zhat�bbnak tekintett II. Basarabot �ltette. II. Vlad csal�dj�val egy�tt Moldv�ban lelt mened�ket, ahol azonnal szervezkedni kezdett tr�nja visszaszerz�s�nek �rdek�ben. Ny�ltan szembefordult Magyarorsz�ggal, �s sz�vets�get k�t�tt a t�r�k�kkel. 1443-ban t�r�k hader� vonult be Havasalf�ldre – elkergetve II. Basarabot. II. Vlad �jra elfoglalhatta a tr�nt, de csak egy olyan szerz�d�s al��r�s�val, amelyben a szult�nt elismerte �r�k�s �s kiz�r�lagos h�b�rur�nak, �vi ad�fizet�sre k�telezte mag�t, valamint emberad� form�j�ban �vente meghat�rozott sz�m� fi�gyermeknek a t�r�korsz�gi janics�riskol�kba val� k�ld�s�re tett �g�retet. B�r II. Vlad a t�r�k seg�ts�g�vel juthatott vissza a hatalomba, a kor�bbi �vek tapasztalatai nyom�n a szult�ni udvar m�gsem b�zott benne. Mivel a vele szembeni gyanakv�s ism�t ingatagg� tette helyzet�t, 1444-ben k�t kisebbik fi�t, Vladot �s Radut a szult�ni udvarba k�ldte t�szk�nt, ezzel bizony�tand� felt�tlen h�s�g�t. Nagyj�b�l 14 �ves lehetett az ifj� Vlad, amikor a T�r�k Birodalom akkori f�v�ros�ba, Drin�polyba �rkezett a m�g n�la is fiatalabb �ccs�vel, ahol eg�szen 1448-ig tart�zkodtak.

 

1443-ban jelent�s magyar katonai sikereket hoz� hadj�ratot vezetett I. Ul�szl� kir�ly (1440-1444) az id�k�zben katonai er�nyeir�l h�ress� lett f�kapit�ny�val, Hunyadi J�nossal egy�tt a t�r�k ellen. A sorozatos kudarcok miatt II. Mur�d szult�n (1421-1451) b�k�t k�rt, �s jelent�s ter�leteket engedett �t ez�rt cser�be a magyaroknak a Duna ment�n. A t�r�k�knek a Balk�n teljes ter�let�r�l val� ki�z�s�ben rem�nyked� IV Jen� p�pa (1431-1447) azonban arra biztatta a heves term�szettel meg�ldott ifj� magyar kir�lyt, I. Ul�szl�t, hogy szegje meg a b�k�t, �s ind�tson �j hadj�ratot a T�r�k Birodalom ellen. I. Ul�szl� ezt – szint�n Hunyadi J�nos r�szv�tel�vel – 1444-ben meg is tette, �s haderej�vel eg�szen a Feketetenger partj�n fekv� V�rn�ig nyomult el�re. Az �j hadj�rat megind�t�sakor Hunyadi J�nos azt k�vetelte II. Vladt�l, hogy a S�rk�nyos-rend tagjak�nt tett esk�j�hez m�lt�an � is sz�lljon harcba a t�r�k�k ellen. II. Vlad megpr�b�lt kit�rni a k�vetel�s teljes�t�se el�l a szult�nnak tett esk�j�re hivatkozva, �m IV. Jen� p�pa feloldotta �t esk�j�nek teljes�t�se al�l, �gy k�nyszerhelyzetbe ker�lt. �jabb man�vert k�s�relt meg, �s egy kisebb hader�vel n�la maradt legid�sebb fi�t, Mirce�t k�ldte el maga helyett a hadj�ratba. II. Vladnak e h�bor�val kapcsolatos balsejtelmei v�g�l beigazol�dtak, mert a kereszt�ny sereg V�rn�n�l nemcsak katasztrof�lis veres�get szenvedett, hanem az �tk�zetben maga I. Ul�szl� is �let�t vesztette. A magyar kir�ly lev�gott feje ezut�n m�g sok�ig ki volt f�ggesztve Drin�poly egyik kapuzat�n. A kir�ly n�lk�l Magyarorsz�gra visszat�r� Hunyadi J�nost a rendek hamarosan megv�lasztott�k korm�nyz�nak (1446-1452), �s azt v�rt�k t�le, hogy az orsz�g minden erej�t a t�r�k�k elleni harcra �sszpontos�tsa.

 

Hunyadi J�nos a v�rnai csataveszt�s pillanat�t�l kezdve heves ellenszenvet �rzett II. Vladdal �s fi�val, Mirce�val szemben, akik viszont �ppen �t v�dolt�k ny�ltan az elszenvedett veres�g�rt. Hunyadi J�nos korm�nyz�k�nt a magyar kir�lyok jogainak t�bbs�g�t gyakorolhatta, �s ezt a hatalm�t 1446-t�l kezdve t�bbek k�z�tt arra is felhaszn�lta, hogy az �ltala olyannyira meggy�l�lt II. Vladot megbuktassa. Val�sz�n�leg a magyar korm�nyz� h�tt�rmunk�j�nak k�vetkezt�ben sz�ttek 1447-ben a havasalf�ldi boj�rok �sszeesk�v�st II. Vlad ellen. A Tirgovist�ben v�grehajtott mer�nylet sor�n nemcsak II. Vladot, hanem legid�sebb fi�t, Mirce�t is meggyilkolt�k. Hunyadi J�nos ezt k�vet�en II. Vladislav szem�ly�ben egy hozz� h� vajd�t juttatott hatalomra Havasalf�ld�n. Meg�l�s�nek h�r�re n�mi tanakod�s ut�n a szult�ni udvar szabadon engedte II. Vlad k�t fiatalabb fi�t, abban b�zva, hogy fel tudj�k �ket haszn�lni a magyarokkal szemben. T�r�k t�mogat�ssal 1448-ban az ifj� Vlad r� is t�rt Havasalf�ldre, el�zte II. Vladislavot, �s III. Vlad n�ven felvette a vajdai m�lt�s�got. Els� uralma azonban mind�ssze k�t h�napig tartott, mert Hunyadi J�nos kihaszn�lva a t�r�k seg�der�k t�voz�s�t, azonnal r�t�madt Havasalf�ldre, elkergette III. Vladot, II. Vladislavot pedig visszahozta a tr�nra.

 

III. Vlad a magyar t�mad�s el�l unokatestv�r�hez, Bogd�n moldvai vajd�hoz menek�lt. Sz�m�zet�se alatt k�vetkezett be az eg�sz kereszt�ny vil�got megr�z� dr�mai esem�ny, Konstantin�poly t�r�k k�zre ker�l�se. A v�ros 1453-ban t�rt�nt elfoglal�s�val megsemmis�lt a t�bb mint ezer esztend�t meg�rt Biz�nci Birodalom, r�ad�sul ezzel elveszett az ortodox (g�r�gkeleti) egyh�z sz�kv�rosa is. A szult�ni udvar Drin�polyb�l azonnal ide helyezte �t sz�khely�t, a v�ros �j, t�r�k neve pedig Isztambul lett. Az Eur�p�ban �ltal�nos rettenetet kiv�lt� gy�zelm�t k�vet�en II. (H�d�t�) Mohamed szult�n (1451-1481) m�ris egy Magyarorsz�g elleni hadj�rat terv�t kezdte el sz�v�getni. III. Vlad 1454-ig �lt sz�m�zet�sben unokab�tyja v�delme alatt, ekkor azonban belh�bor� robbant ki Moldv�ban, amelynek sor�n meggyilkolt�k Bogd�n vajd�t, �s III. Vlad �lete is vesz�lybe ker�lt. Mivel teh�t itt tov�bb m�r nem maradhatott, ez�rt v�lasztania kellett abban, hogy magyar vagy t�r�k fennhat�s�g al� menek�l-e. V�g�l a magyart �t�lte a kisebbik rossznak, �s Erd�lyben keresett mened�ket. III. Vladnak szerencs�je volt v�laszt�s�val, mert az addig a magyar koron�hoz h�s�gesnek bizonyult II. Vladislav �ppen ekkor kezdett t�r�kbar�t politik�ba, amivel azonnal siker�lt a II. Mohamed szult�n katonai sikerei miatt rendk�v�l nyugtalann� v�lt Hunyadi J�nos haragj�t kiv�ltania. Hunyadi ez�rt nyomban megbocs�tott az addig ellens�g�nek tekintett III. Vladnak, �s felhaszn�lta �t II. Vladislavval szemben. III. Vlad sz�m�ra 1456-ban j�tt el az �j lehet�s�g, addig Erd�lyben �lt.

 

1456-ban II. Mohamed szult�n haddal vonult fel Magyarorsz�g d�li hat�r�ra, �s ostrom al� fogta a t�rs�g legfontosabb magyar er�ss�g�t, N�ndorfeh�rv�rt. Az er�d�tm�ny v�rkapit�nya Szil�gyi Mih�ly, Hunyadi J�nos s�gora volt. Mindaddig siker�lt kitart�an �llnia a t�r�k�k ostrom�t, am�g Hunyadi J�nos meg nem �rkezett a felment� sereggel. Ek�zben a Havasalf�ld teljes p�lfordul�s�t�l tart� Hunyadi hader�t biztos�tott III. Vlad sz�m�ra is, aki erre t�maszkodva bevonult Havasalf�ldre, meg�lette II. Vladislavot, �s megszerezte a hatalmat. Hunyadi J�nos nem sokkal k�s�bb gy�zelmet aratott a szult�n hadai f�l�tt N�ndorfeh�rv�r falai alatt, �m a kit�rt pestisj�rv�ny k�vetkezt�ben �let�t vesztette. Ennek h�r�re III. Vlad k�s�rletet tett arra, hogy kib�k�lj�n a t�r�k udvarral, ez�ltal er�s�tend� meg poz�ci�j�t. Mivel II. Mohamednek id�re volt sz�ks�ge ahhoz, hogy kiheverje a N�ndorfeh�rv�rn�l elszenvedett kudarcot, ez�rt sz�nleg elfogadta III. Vlad aj�nlat�t, ami ellen pedig a Hunyadi J�nos hal�l�t k�vet� belharcokba s�ppedt Magyarorsz�g v�g�l nem tett semmit. A szomsz�dai r�sz�r�l tapasztalhat� id�leges �rdektelens�get kihaszn�lva III. Vlad kegyetlen�l lesz�molt a havasalf�ldi boj�rokkal, illetve mindazokkal, akik uralm�t orsz�g�ban megk�rd�jelezhett�k volna. Ellenfeleit egyt�l-egyig kar�ba h�zatta, ez�rt kapta Tepes ragadv�nynev�t, ami magyarul "Kar�ba-h�z�" jelent�ssel b�r.

 

Az 1456-t�l 1462-ig Havasalf�ld�n uralkod� III. Vlad Tepes k�zpontja Tirgovist�ben volt, kast�lya pedig a D�li-K�rp�tokb�l al�ereszked� Arges foly� ment�n �p�lt fel. Mindazokra a r�mtettekre �s atrocit�sokra, amelyeket az � nev�hez szoktak kapcsolni, �ppen ezekben az �vekben ker�lt sor. Mivel a t�r�kkel hamar megromlott a viszonya, a Duna ment�n h�z�d� hat�rvid�ken rendszeress� v�ltak a t�r�k bet�r�sek, amelyekkel szemben jelent�s katonai er�nyeket megcsillogtatva l�pett fel. Ez�rt alakult ki r�la a kereszt�nys�g h�s v�delmez�j�nek k�pe. A t�r�k fenyeget�s �rny�k�ban ugyanakkor k�nytelen volt elfogadni az �j magyar uralkod�, Hunyadi M�ty�s (1458-1490) t�mogat�s�t, ami persze a magyar h�b�ri f�gg�s�g felv�tel�vel is egy�tt j�rt. E t�mogat�sban b�zva �n�ll� hadj�ratot is ind�tott a t�r�k�k ellen, amely kezdetben az�rt bizonyult sikeresnek, mert hihetetlen kegyetlens�ggel b�nt el az ellenfeleivel. K�s�bbi kudarc�nak oka, hogy nem rendelkezett el�g katonai er�vel, M�ty�st�l pedig konkr�t seg�ts�get alig kapott. A szult�ni udvar term�szetesen nem felejtette el III. Vlad Tepes hadj�rat�t, �s el�k�sz�leteket tettek megbuktat�s�ra. 1462-ben t�madtak �jra t�r�k hader�k Havasalf�ldre, �s igen r�vid �ton megszabadultak III. Vlad Tepest�l, aki sz�m�ra ism�t az Erd�lybe val� menek�l�s maradt az egyetlen lehet�s�g. III. Vlad Tepes els� feles�ge ekkor halt meg. �ngyilkos lett, hogy ne ker�lj�n az orsz�gba bevonul� t�r�k�k fogs�g�ba.

 

III. Vlad Tepes a K�rp�tok vonulatain kereszt�l futott Erd�lybe, �s M�ty�st�l k�rt seg�ts�get. A magyar kir�ly azonban minden teket�ria n�lk�l letart�ztatta, �s Bud�n fogs�gra vetette. M�r a korabeli k�zv�lem�ny is �rtetlen�l �llt M�ty�s cselekedete el�tt, hiszen III. Vlad Tepes mindaddig a sz�vets�gese, r�ad�sul a kereszt�ny hit v�delmez�je volt. A kir�ly ind�t�kait mind a mai napig sem siker�lt felt�rni, mindenesetre III. Vlad Teper budai fogs�ga tizenk�t �ven �t tartott. A korabeli forr�sok tan�s�ga szerint ez a fogs�g nem lehetett valami szigor�. Mai fogalmaink szerint ink�bb csak amolyan h�zi �rizetnek nevezhetn�nk. Ezek a forr�sok azt �ll�tj�k, hogy bej�r�sa volt a magyar kir�lyi udvarba, s�t, siker�lt olyannyira elnyernie M�ty�s kegy�t, hogy feles�g�l vehette a kir�lyi csal�d egyik tagj�t. N�melyik forr�s egyenesen azt �ll�tja, hogy m�sodik feles�ge M�ty�s kir�ly h�ga volt. Ez term�szetesen k�ptelen �ll�t�s, hiszen az Eur�pa-szerte nagy tekint�lynek �rvend� magyar uralkod�nak legfeljebb elmezavar�ban juthatott volna esz�be fogolyhoz feles�g�l adni egy n�rokon�t, arr�l a l�nyegtelen apr�s�gr�l nem is besz�lve, hogy M�ty�snak egy�ltal�n nem volt le�nytestv�re. Legfeljebb az k�pzelhet� el, hogy III. Vlad Teper feles��l kaphatta a kir�lyi udvar egyik nemes�nek le�ny�t, de azt is csak akkor, ha nem fogolynak, hanem olyan el�kel� t�sznak tekintett�k, aki k�s�bb majd a magyar kir�lys�g �rdek�ben felhaszn�lhat� lesz. Ennek a h�zass�gnak a t�rt�nete teh�t ugyancsak k�ts�ges. M�sodik feles�g�nek nev�t p�ld�ul egyetlen forr�s sem tartotta �rdemesnek feljegyezni, viszont t�bb utal�s is van arra, hogy ebb�l a frigyb�l III. Vlad Tepesnek k�t fia sz�letett.

 

Am�g III. Vlad Tepes budai fogs�g�ban volt, Havasalf�ld�n �ccse. Radu, a magyar kir�ly sz�vets�gesek�nt uralkodott. Egy id� ut�n azonban � is belek�nyszer�lt a lav�roz� politik�ba, mert a t�r�k�k is h�s�get k�veteltek. Radu v�g�l megel�gelve az �lland� zaklat�sokat, t�r�k v�delem al� helyezte orsz�g�t, �gy rem�lve a maga sz�m�ra is nyugalmat. Hunyadi M�ty�s azonban Radu l�p�s�re v�laszk�ppen n�mi haboz�s ut�n 1474-ben szabadon engedte III. Vlad Tepest �s t�mogatni kezdte �t abban, hogy visszaszerezze Havasalf�ld tr�nj�t. Testv�rh�bor�ra azonban nem kellett sz�m�tani, mert Radu r�videsen meghalt. Kiszabadul�s�t k�vet�en III. Vlad Tepes azonnal szervezkedni kezdett hatalm�nak visszaszerz�se �rdek�ben. 1476-ban B�thory Istv�n erd�lyi vajda, Valamint Stefan cel Mare moldvai fejedelem katonai seg�ts�g�vel imm�ron harmadszor t�rt be Havasalf�ldre �s foglalta el a tr�nt, minthogy k�zeledt�nek h�r�re �reg Basarab, a vajdai m�lt�s�g akkori visel�je, h�veivel egy�tt elmenek�lt. A sikeres hadj�ratot k�vet�en az erd�lyi vajda �s a moldvai fejedelem seregei hazat�rtek, �gy III. Vlad Tepesnek csak n�h�ny hete maradt arra, hogy t�mogat�kat szerezzen mag�nak orsz�g�n bel�l a v�rhat� t�r�k t�mad�ssal szemben. Kor�bbi uralkod�s�nak kegyetlenked�sei azonban t�voltartott�k t�le a boj�rokat, akik azt gondolt�k, hogy az �reg Basarab uralna alatt nagyobb es�ly�k van a t�l�l�sre. III. Vlad Tepest Havasalf�ld nemesei gyakorlatilag mag�ra hagyt�k, r�ad�sul a h�bor�s�gokba belef�radt parasztok sem voltak hajland�k k�vetni �t. Alig n�h�ny emberrel kellett szembesz�llnia az 1476 december�ben Bukarest al� felvonul� t�r�k sereggel, �s term�szetesen veres�get szenvedett. Az �tk�zetben meghalt III. Vlad Tepes fej�t a t�r�k�k lev�gt�k, majd m�zben tart�s�tva elk�ldt�k aj�nd�kba II. Mohamed szult�nnak.